sokat fogsz még szenvedni mire mindenre választ kapsz.

Van az a dátum, ami örökre megmarad a fejedben. Van az a zene amiről mindig ő fog eszedbe jutni. Van az a film, amit többé nem nézel meg, mert vele nézted. Van az a becenév, ahogy csak ő szólíthat. Van az a pillanat, ami csak benned marad meg. Ami a Te örök titkod. Van az a zene/film/könyv/szöveg ami leírja a kapcsolatotokat. Vannak azok a bizonyos 'első' emlékek. Az első szerelem. Az első csók. Az első együtt alvás. Van, hogy nem tudjuk mi köt hozzá.. de jobb vele, mint nélküle,és képes lennél azt is elviselni, hogy nem az vagy neki, aki Ő neked.. Csak legyen melletted. Beszéljetek minden nap, érezd az illatát. De nincs már.. és nem tudsz enni, inni, aludni.. igazából nem tudsz semmit, csak rágondolni. De amikor már csokit zabálva a takaró alól, bőgve nézed a kurva Titanicot... Akkor már baj van. El kell engedned. Nem szabad a múltban élned. Tudom, hogy azt várod,hogy felhívjon, vagy elmenjen és azt mondja: Ne haragudj, megbántam, szeretlek! De ne élj álmokban! Most vagy fiatal drága! Most kell kétperces szerelembe esned a buszon. Most kell élned! Tudom, tudom.. öt év az öt év és teljesen át kell értékelned az eddigi dolgokat vele kapcsolatban... De ne felejtsd el, hogy ez hosszú idő és az emberek változnak! Te is változtál. Te sem vagy már az a 13 éves kislány aki beleszeretett. Csak engedd el.. Vagy próbáld meg! :) Ne felejtsd el.. korrekt volt. Megérdemli a boldogságot. És ha ehhez az kell, hogy te legyél mellette... El kell fogadnod! De szedd össze magad! Rossz rád nézni! Napok óta csak sírsz! Ez nem te vagy! Senki után nem csináltad ezt! Tedd fel a sminked és mosolyogj a világra! Meg kell mutatnod, hogy erős vagy! :)