Kedden Szolnokról jöttem haza busszal. A buszon volt egy katona is. Gondolom épp akkor tért haza. Nagy gondolkozásokba voltam mikor leszállt a buszról. Az egész család várta őt. A kislánya a nyakába ugrott és sírt. Nem lehetett több 4-nél! Ezek a pillanatok egyszerre szépek és szomorúak. Szép a találkozás, hogy aki elment, újra hazatért! És szomorú, mert el kellett válniuk ki tudja mennyi időre! :S
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése