2012. május 30., szerda

teach

Az ember tanul. Az iskola padban, mások hibájából, esetleg a sajátjából. Az ember törődik, figyel. Akarva-akaratlanul is odafigyelünk másokra. Törődünk velük. Akit utálunk.. annak a szavait jegyezzük meg a legkönnyebben. Hisz nem akarjuk, hogy tudja a gyenge pontunkat, fogást találjon rajtunk. Megfogadjuk tanáraink tanácsát úgy, hogy legtöbbször nem is tudatosan. Lehet, hogy akkor, lehet hogy csak évek múlva.. de megfogadjuk. Talán titkon isszuk a szavaikat, mert tudjuk hogy igaz, ránk is rohadtul igazak. És azért titkon.. mert félünk a többiek előtt bevallani mert az manapság 'ciki'. remélem később a gyerekednek is ezt fogod mondani! :)
köszönömhogyvagynekem! :) ♥

Nincsenek megjegyzések: