Soha nem növünk fel igazán.. csak megtanulunk viselkedni!

Mióta az eszemet tudom van egy rózsaszín macim. Mindig a kedvencem volt. Marcipánnak neveztem el. A kapcsolatunk már szinte testvéri! :) Mai napig vele alszok. És nem szégyenlem! Ugyanis nem tervezem még jó pár évtizedig, hogy felnövök! Persze eljön majd az az idő amikor átlépem a bűvös 18at. De attól még lehetek gyerek! Én nem fogok soha felnőni! A szívem mélyén mindig az a hülye kislány leszek aki voltam! :) Igazából ha felnőtt leszek, akkor olyan szeretnék lenni, mint apu. Olyan aki mindig hülyéskedik.! :) Mindig a dolgok jó oldalát szeretném majd nézni, és ha lesz gyerekem vele is hülyéskedni fogok mindig!!  : D És nagyon boldog leszek! Nem érdekel majd hogy mennyit keresek..( nah jó valamennyire azért csak...)  de nem akarom hogy az határozza meg az életem, hogy mennyi nulla van a fizetésem végén!

Olyan sok dolog kavarog most bennem, és nem tudom sírjak vagy nevessek.
Nincs olyan nap mikor ne jutnál eszembe,
mikor nem ejtenék könnyet érted.
Még él bennem a remény, egy szikra
ami talán még újból lángra lobbanhat.

Szeretném ha te is szeretnél, de tudom
erre már kevés az esély.
És hiába súgja a szívem, hogy kellesz nekem
az eszem azt mondja engedjelek el.
Már nem tudom mit higgyek,
nem tudom mit tegyek,De egy biztos, hogy SZERETLEK téged!!!!!   :(