Az igazi. A nagy Ő. Az életem szerelme. Sokan mondják, hogy szeretnék megtalálni. De mi van akkor, ha már megtalálták? Van akinél egyszerűen úgy érezzük, hogy igen, vele le tudnám élni boldogan az életem! És aztán ez vagy bejön vagy nem. Aztán van úgy, hogy akkor jövünk rá amikor már elveszítettük. És ekkor jönnek a kérdések, hogy mi lett volna ha...? Mi lett volna ha jobban kimutatom az érzéseimet? Mi lett volna ha jobban odafigyelek rá? Mi lett volna ha küzdök érte és nem hagyom elmenni? Ha szeretsz valakit engedd el.. Sokan mondják, hogy küzdj azért akit szeretsz.. Én erről azt gondolom, hogy ha tudod, hogy nélküled boldogabb lesz, mint veled akkor igenis engedd el. Persze ez nem olyan könnyű.. de ha szereted akkor megteszed érte... De ha tudod hogy hmm... hogy is fejezem ki magam.. ha nem önszántából szakított hanem valami "belekényszerítette" és tudod hogy melletted boldog lenne, akkor küzdj érte..
A nagy Ő ... hát.. megkérdeztem egy pár embert...(nem csak velem egykorúakat!!) Van aki azt mondta, hogy kétszer érezte azt hogy Ő az.. Egyszer az első szerelemnél.. egyszer pedig akkor.. amikor elvált. Ez érthető is.. Hisz akkor jövünk rá mennyire fontos volt.. amikor elveszítjük. Van aki azt mondta, hogy érzett már ilyet de nem mondta senkinek.. mert mi van ha egyszer véget ér. Egyszer minden véget ér! De élvezni kell amíg tart. Mert ha nem.. egyszer majd meg fogod bánni.! (: Ami pedig a Nagy Ő-t illeti.. sok emberről gondolhatjuk azt hogy Ő az. De ha nyitott szemmel járunk lehet hogy egy röpke pillantásból rájövünk... hogy Ő az! (:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése